Neked!!!
Hadd ismételje szívem végeszakadatlanul,hogy téged szeretlek,egyedül csak téged.Minden vágy ,mely másra int,nappal vagy éjjel,hamis és üres. Az éjszaka rejtve hordja sötét méhében a világosságot,úgy csendül meg tudatlan énem mélységében a kiáltás,téged szeretlek,egyedül csak téged!!
Ahonnan boldogságodat lesem,
Szemedre esküszöm kedvesem.
Piros ajkadra,mely ajkamhoz ért.
És csókot ad,de csókot vár azért.
Hajadra,mert azért adott okot panaszra,mert a Naptól színt lopott.
Orcádra,melyen hullámos hajad
Árnyékában piros hajnal hasad.
És illatodra is,mert ez fakaszt
az én szerelmes szívemben tavaszt.
A porra is ,mely papucsod alatt
sóhajt,amerre lábad elhalad.
Pillantásodra!-ezt már úgy veszem,
ettől megy el még megmaradt eszem.
Tanúm legyen a föld,az ég,a tenger,
a sok madár,hal és minden ember
Neked adom szívemet,senki másnak
Életemet meg mellé ráadásnak!
Shelley:
Rólad álmodoztam én,
Éj van,de ébren vagyok.
Szél sóhajt s az ég ívén
Szikráznak a csillagok.
Rólad álmodoztam én.
Egyszer csak lábam haladt,
VItt,- Isten tudja ,hogyan-
S álltam ablakod alatt.
Ó ,emelj magadhoz fel,
Szédülök,meghalok itt,
Sápadt számon,szememen
Záporozzad csókjaid!
Nézd:arcom hideg,fehér,
Szívem oly vadul dobog,
Ó,szoríts magadhoz jól,
szoríts,amíg meghalok!
Kategória: Uncategorized